Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járás központja. 1807-ben lett először város, majd a cím elvesztése után 1986-ban ismét megkapta a rangot. A Körös folyó kanyarulata mentén fekszik.
Fekvése[szerkesztés]
A Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Budapesttől 132 kilométerre, Szegedtől 76 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 50 kilométerre, Szarvastól és Szentestől pedig 25 kilométerre található. Teljesen sík területen , az Alföld nagytájon belül, a Közép-Tisza-vidék és a Maros-Körös-köze kistáj találkozásánál helyezkedik el. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város. A Tiszazug központja.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó), illetve a 146-os számú (Kecskemét-Kunszentmárton) vonalain érhető el. A vasútállomásKungyalu alsó, Nagytőke[4] és Szelevény[5] között található.
-
Közúton: A város közúti csomópont, a 44-es, a 45-ös, illetve a 442-es főutak találkozásánál fekszik. A "régi" 44-es főút nyugati irányban Kecskemét felé halad, onnan pedig az M5-ös autópálya segítségével Budapest érhető el. A 44-es főút másik ága Szarvas, Békéscsaba és Gyula érintésével a román határig tart. A város mellett induló 442-es főút Tiszaföldvár és Martfű érintésével Szolnok felé vezet. A 45-ös út délnek, Szentes és Hódmezővásárhely felé halad. A 2019 októberében átadott M44-es autóút a 44-es utat tehermentesíti. Az autóút részeként, a várostól északra épült fel a település harmadik közúti hídja a Hármas-Körös felett, a Berkó Dezső híd. A tervek szerint az M44-es autóúton két csomópontja lett volna Kunszentmárton városának, de ebből csak a nyugatabbi épült meg, a 442-es út keresztezésénél (a Hármas-Körös túloldalán). A városhoz közelebbi csomópont ott lett volna, ahol a "régi" 44-es főút keresztezi az M44-es autóutat, de ez a csomópont egyelőre a tervezőasztalon maradt. Távlati tervekben ide, az egyelőre meg nem épült csomópontba futna be a szintén csak tervezett 45-ös főút kunszentmártoni elkerülő útja, amely mentesítené a települést a Szentes felé tartó átmenő forgalomtól.
Az M44-es autóút csomópontja Kunszentmárton határában
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 4,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,5% (29,2% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
A városban néhány műemlék épület is található. A barokk római katolikus templomot (Szent Márton-templom), amely a város legszebb épülete, 1781-1784 között építettek. Szintén műemlék még a felső temetői kápolna, a zsinagóga és a Szentesi úti szélmalom.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Angyal Dávid akadémikus, történetíró
- Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár
- Krausz Tamás történész
- Mártonfi Benke Márta festőművész
- Sebők János újságíró
- Szabó Gyula, a magyar nemzet kiváló színésze
Testvérvárosa[szerkesztés]
Jászapáti, Magyarország